Hitellehetőségek házépítéshez

Összegyűjtjük Önnek, hogy hol, milyen feltételekkel juthat hitelhez, hogyan vehet fel kölcsönt, állami támogatást az építkezéséhez. Nézzen be hozzánk legközelebb is.


A jelzáloghitelről

A pénzintézetek valamiféle biztosítékot kérnek az általuk folyósított hitelösszegre. Nagyon jó biztosítéknak számít az ingatlan, hiszen hosszú távon az értéke folyamatosan emelkedik. Ha az adós nem fizet, akkor a bank eladja a biztosítékként lekötött ingatlant, a vételárból levonja a tartozás hátralékát, a maradékot pedig kifizeti a volt tulajdonosnak. Az, amit ma általában jelzáloghitelnek nevezünk, kismértékben különbözik a bemutatott technikától. Itt a bank arra az ingatlanra (esetünkben lakásra vagy lakóházra) terheli rá a jelzálogot, amelynek a megvásárlásához hitelt nyújtott, illetve amelyben a hitelfelvevő lakik. Ennek megfelelően kétféle jelzáloghitel igényelhető a bankoknál. Az egyik fajta - úgynevezett általános vagy célhoz nem kötött - jelzáloghitel mögött álló ingatlan valóban csak biztosítékul szolgál, a kapott hitelt pedig bármire felhasználhatja az ügyfél. A bankok általában a hitelfedezeti érték 30 százalékáig adnak ilyen jelzáloghitelt.

A lakásfinanszírozáshoz kapcsolódó jelzáloghitel nem ilyen. Itt a megvásárolni kívánt lakás vagy építeni szándékozott családi ház a fedezet. Itt a helyzet bonyolultabb, miután a vásárló a "zálogban" fog lakni.
A bankok általában alacsonyabban határozzák meg a hitelfedezeti értéket, mint amennyi a piaci érték, hogy ezzel is nagyobb legyen a biztonságuk. Ezért senki ne lepődjön meg, ha a 10 millió forintos lakás hitelfedezeti értéke csak 9 millió forint lesz. Ezen összeg 60-70 százalékáig nyújtanak a bankok hitelt, ami a valós vételárhoz - a piaci értékhez - képest csak 50-60 százalék. Tehát annak ellenére, hogy saját erőre elvileg nincs szükség, nagyon is behatárolt a hitelfelvételi lehetőség. A bankok ezenkívül ragaszkodnak ahhoz, hogy az ügyfél a hiteltörlesztés mellett meg is tudjon élni. Ezért a család havi nettó jövedelmének az egyharmadát nem nagyon haladhatja meg a hitel - szintén havi - törlesztőrészlete. Messze vagyunk még attól, hogy a vásárolni kívánt lakás 90-95 százalékára hitelt vehessünk fel, ahogy a fejlett piacgazdaságokban megszokott. Ennek ellenére nálunk is elindult fölfelé a hitelezési limit. Ha a hitelfelvevő képzettsége, állása olyan, hogy a bank folyamatosan növekvő jövedelmet valószínűsít, akkor fölémegy az említett egyharmados határnak. Ha a vásárolni kívánt lakás ingatlanpiaci értéke - hosszú távon - kecsegtető, akkor újra csak magasabb lesz a meghitelezett vételárrész. Több bank információja szerint aki két ingatlant is le tud kötni fedezetül - mondjuk a vásárolni kívánt lakás mellett egy balatoni nyaralót - az akár a vételár 80 százalékáig is kaphat hitelt.
A havi törlesztőrészletekkel folyamatosan csökken a bank kinnlevősége, így bármikor többet ér az adott lakás, mint amennyi a tartozás. Feltéve, hogy a lakást üresen lehet értékesíteni. A hazai alacsony hitelezési arány egyik oka éppen ez: nincs intézményes garanciája annak, hogy a bajba került adóst ki lehet költöztetni. Miután pedig a lakott lakások vételára többnyire fele az üresen állókénak, így érthető, hogy a bank nem szívesen ad nagyobb hitelt, mint a vételár 50 százaléka.
A kiköltöztetésnek egyébként kialakult valamiféle gyakorlata, jelesül az, hogy az önkormányzatok tartanak fenn bérlakásokat a fizetésképtelenné vált adósok részére, illetve ha a hitel már kevés a lakáson, akkor maga a bank ajánl fel egy kisebb értékű lakást.
A jelzálogjogot bejegyzik a földhivatali nyilvántartásba. A hitelfelvétel idejét befolyásolja az is, hogy ez mennyi időbe telik, a folyósítást ugyanis csak ezután kezdik meg a bankok.