HÍREK  
 


Kész a lakásszövetkezeti törvény
(2004.07.04)

Ha a lakásszövetkezet tagja fél évig nem fizeti a fenntartási költséget, jelzálog jegyezhető be a lakására. Ha eladja azt, akkor a tartozásairól igazolást kérhet az igazgatóságtól. Egyebek mellett ezt tartalmazza a parlament előtt lévő lakásszövetkezeti törvény, amely várhatóan jövő év január elsején lép hatályba, de a kritikusabb rendelkezéseket csak egy évvel később kell alkalmazni.

Ez idő szerint mintegy háromszázezer szövetkezeti lakás van hazánkban, ez a lakásállomány hét és fél százaléka. Ezekben 700-800 ezer ember él, tehát nem mindegy, hogy milyen szabályok vonatkoznak rájuk.

Amíg 1992-ig önálló törvény szabályozta ezt a szférát, addig ezt követően a szövetkezeti törvénybe iktattak speciális lakásszövetkezeti előírásokat. Most visszaáll a régi rend.

A lakásszövetkezet abban különbözik a társasháztól, hogy van saját vagyona és jogi személy. A lakásszövetkezetnél ugyanis osztatlan közös tulajdonban van a telek és minden közös használatú helyiség, míg a szövetkezeteknél mindezek a lakásszövetkezet tulajdonát képezik, sőt lakás is állhat szövetkezeti tulajdonban. Ilyenkor a tagnak csak használati joga van. (Megjegyezzük, hogy továbbra is létezhetnek üdülő, garázs, sőt nyugdíjasházi szövetkezetek, de fő szabályként a tipikus, lakásokat működtető szervezetet vizsgáljuk.)
A lakásszövetkezet alapvető feladata, hogy működtesse a fennhatósága alá tartozó házakat. Emellett vállalkozási tevékenységet is folytathat, például akár új lakásokat is építhet, de ilyenkor a profitot az alaptevékenységbe kell visszaforgatni. (A lakásfenntartás, működtetés nonprofit tevékenység.)

A lakásszövetkezet alapdokumentuma az alapszabály. Ez egyebek mellett rendelkezik a fenntartási költségek felosztásáról. Fő szabályként ezeket a lakások alapterületéhez kell igazítani, de ha a tagok úgy döntenek, akkor más megoldást is választhatnak. (Például a melegvíz-fogyasztást befolyásolja az, hogy hányan laknak a lakásban, de a fűtés az alapterülettől függ.) Akinek féléves költséghátraléka van, azt előbb fölszólítja az igazgatóság, majd ha nem rendezi a tartozást, akkor jelzálogjogot jegyeztet be az érintett lakásra. A fizetés után nyolc napon belül ki kell adni a törlési engedélyt.

Ha valaki el kívánja adni a lakásszövetkezeti lakását és az az ő saját tulajdonában van, akkor minden további nélkül megteheti. Ellenben, ha a lakás szövetkezeti tulajdonban van, akkor a szövetkezetnek elővásárlási joga van a használati jogra. E jog gyakorlására valamely tagját is kijelölheti a szövetkezet. Amennyiben ez a speciális társaság nem él az elővásárlási jogával, akkor is csak annak adható el a használati jog, aki megfelel a lakásszövetkezeti tagság feltételeinek. A tagsági feltételt az alapszabályban kell meghatározni. A törvény csak annyit mond, hogy a 14. életévét be nem töltő kiskorú személy tagként való felvételét a törvényes képviselője kérheti, míg a 14-18. év közötti tulajdonosjelöltnek hozzájárulást kell kérnie a törvényes képviselőjétől a taggá váláshoz. A nyugdíjasházi szövetkezet tagja csak nyugdíjas lehet. Ha az örökösök között ilyen nincs, akkor a szövetkezet forgalmi értéken élhet vételi jogával.

Ha egy lakásszövetkezet több épületből áll, és ezek közül egy vagy több lakói ki akarnak válni, akkor ezt megtehetik, de társasházat kell alapítaniuk. A kiválásról csak azoknak kell szavazniuk, akik távozni akarnak, nekik viszont egyhangúlag. A vagyonmegosztásról ellenben a lakásszövetkezet közgyűlése határoz. Fő szabályként a közgyűléseken a tagok több mint felének kell megjelenni, és a határozatok a megjelentek szavazattöbbségével születnek.

A beterjesztett törvényjavaslat jövő év első napját jelöli meg hatályba lépésként. Több fontos szabályt azonban csak egy évvel későbbtől kell alkalmazni. Így például a tisztségviselők kapnak még egy évet a szakmai képzettség megszerzésére, költségviselés, a zálogjogbejegyzés szabályait is addig kell megalkotni.

Vissza a HÍREK oldalra 

 Vissza a lap tetejére