 |
|
Kőművesek keletről (2004.04.05)
Kevés a jó magyar építőmunkás
A romániai és ukrajnai vendégmunkások nélkül már nem tudna működni
a magyar építőipar. A külföldi kőművesek olcsók, míg a hazait drágán
is nehéz találni.
Különös helyzet állt elő mostanra a magyarországi építőiparban:
a nyugat-európai nívón elkészülő épületeken kelet-európai kezek
dolgoznak. A sokak által rossz szemmel nézett román és ukrán kőművesek
ráadásul pótolhatatlanná váltak, harminc évesnél fiatalabb magyar
állampolgárt gyakorlatilag nem lehet találni a hazai építőiparban
- állítja Vermesy Sándor, a Strabag Rt. magasépítési ágazatvezetője.
A Strabag egyik vidéki igazgatósága ugyan folytat saját munkaerőképzést,
de a jelentkezők többségével szemben nem lehetnek igazi elvárásaik.
Egyelőre a kelet-európai vendégmunkások jelentik a megoldást, számukra
az itteni munka legalább anyagilag jó lehetőség.
A nemzetközi piacra készülő magyar építőipari vállalkozásokra egyre
nagyobb teherként nehezedik a szakmunkások hiánya. A képzési rend
évek óta megújításra vár, ám a szaktárca mind a mai napig nem tudott
lépni az ügyben. Így ma is azt a szakmát tanítják, amire akad oktató.
A később munkát adó cégek elvárásai senkit nem érdekelnek. Az elméleti
tananyag és a gyakorlati technikák egyaránt elavultak, az iskolákból
kikerülőket a cégek tanítják be maguknak, azután a kiképzett szakembert
egy külföldi cég nagyobb fizetéssel elcsábítja. Megtévesztő a bérekről
évről évre kiadott statisztika is. Ilyen kevés fizetésért ugyan
ki tanul kőművesnek, ácsnak? Holott az építőipari vállalkozások
jelentős része köztudottan zsebbe fizet. A hivatalosan minimálbérért
dolgozók gyakorta kapnak kiegészítést zsebből-zsebbe. A szakma mégis
szakmunkáshiánnyal küzd.
A kint toborzott román, ukrán emberek Magyarországon éhbérnek számító
összegért dolgoznak. A gyakorta fekete munka után természetesen
sem a cégek, sem a munkások nem fizetnek adót. Az ilyen feltételekkel
foglalkoztatottak egy része azonban semmiféle szakképesítéssel nem
rendelkezik.
Az építőipari cégek érdekvédelmi szervezete, az ÉVOSZ kész tervvel
állt elő a feketemunka felszámolására. Irodát nyitnának néhány külföldi
városban, ahol a hazai igények felmérése alapján toboroznának munkásokat
fix fizetéssel, jogi és egészségügyi ellátással - legálisan. A munkás
így többe kerülne, de a cégeknek nem kellene munkaügyi ellenőrzéstől
tartani, ráadásul minőségi kifogások százait spórolnák meg maguknak.
Kizökkent a határidő
A fokozatosan terjedő hazai kőműveshiány mellett az átadási határidők
is szorítják a kivitelezőket. Egy-egy komplett hipermarket felépítésére
van, hogy csupán hat hónapot kap a generálkivitelező. Az építkezések
időtartamát tekintve a magyarországi cégek már az uniós átlagot
hozzák, ebből a szempontból a csatlakozás már csak formális előnyökkel
jár. A Strabag magasépítési ágazatvezetője szerint azonban az uniós
cégekkel mindenképpen bővülni fog az ajánlattevők köre, s remélhetően
szigorodni fog a finanszírozás. A mai gyakorlat szerint ugyanis
a bankok a cégek szerződésállományát finanszírozzák, ami oda vezetett,
hogy a gazdasági nehézségekkel küzdők újabb és újabb, akár jócskán
áron aluli szerződések kötésében érdekeltek. Ha pedig egy generálkivitelező
csődbe jut, rendszerint az alvállalkozók maradnak bajban. Pesten
egy lakópark építése során pontosan ez történt: a fővállalkozó cég
problémái miatt a megrendelő szerződést bontott, az alvállalkozó
pedig kénytelen volt pereskedni. Végül kapott kártérítést, de akkora
már a céget kénytelenek voltak eladni tulajdonosai.
NOL
Vissza
a HÍREK oldalra
|
|
