|
|
 |
Lényegesen jobb a magyar gazdaság helyzete, mint hazai és nemzetközi befektetői megítélése. A bizalomhiány oka, hogy nem volt elég következetes az ország gazdaságának irányítása, minden téma túlpolitizálttá vált. A kormánynak vissza kell szereznie gazdaságpolitikájának hitelességének - összegezte a GKI Rt-nek a korábbihoz képest némileg módosított helyzetértékelését és előrejelzését Vértes András, a társaság elnöke. A gazdaságpolitika ugyan lényeges változást kezdett meg tavaly tavasszal, ez azonban az év során csak arra volt elég, hogy lefékezze a korábbi évek kedvezőtlen folyamatait. Nem volt viszont elég átütő erejű ahhoz, hogy teljesüljenek a kitűzött célok. Az évközi korrekciók elkésettnek és gyengének bizonyultak. Számos kifejezetten hibás lépést is tett a kormány - hangsúlyozta Vértes András. Az év első felében még felelőtlen "ígéretverseny" folyt, majd hirtelen indokolatlan dramatizálás, s ezzel párhuzamosan "szégyenlős", szinte titokban tartott kiigazítás kezdődött. Folyamatosan erős volt a politikai nyomás az állami kiadások növelésére. Mély elemzés hiányában az éves adatok elfedik az ősztől tapasztalható pozitív jelenségeket: a kivitel és a termelés gyorsulását, a reálbérnövekedés és a költségvetési létszámbővülés lefékeződését, a külső egyensúly romlásának lassulását, a külföldi tőke beáramlásának és az üzleti szféra beruházásainak élénkülését. A tavalyi, a GDP (bruttó nemzeti össztermék) 6 százalékát közelítő államháztartási hiány kisebb az előző évinél és lényeges szigorítást jelentett. Ugyanakkor a javulás elmarad a tervezettől és a hiány szintje fenntarthatatlanul magas. A GKI arra számít, hogy a kormányzat most már valóban elkötelezett az idei új, reálisnak tűnő cél, a GDP 4,6 százalékát kitevő államháztartási hiány mellett. A 3,5 százalékra becsült GDP-bővülés elérhetőnek látszik. A folyó fizetési mérleg deficitje a GDP 6,5 százalékáról 6 százalékra csökken az idén, a reálkeresetek az elmúlt két évben összesen 25 százalékos emelkedése után idén csak 1 százalékkal nőnek, az éves infláció 6,2 százalék lesz. Miközben a magyar gazdaság makromutatói az Európai Unióhoz csatlakozó öt közép-kelet-európai országhoz viszonyítva átlag körüliek, a jegybanki alapkamat, s így a reálkamatok kiugróan magasak. Márpedig ezek azt üzenik a befektetőknek, hogy jogos a bizalmatlanságuk. Ezen változtatni kell - szögezte le a kutató. Népszava |
 |